A minap a tanfolyamon ( majd erről is mesélek ) megkérdezték a lányok, hogy mitől másabb az 50+, mint a 40+.
Nekem, hangsúlyozom NEKEM ( ez a blog az én kis sztorijaimat meséli, az én életemet ) eljött a második gyerekkor. Olyan, mintha megint kamasz lennék.
Gondoljatok vissza, mennyire klassz volt gondtalan fiatalnak lenni? A pattanásokat leszámítva, mennyi élmény, mennyi rácsodálkozás, mennyi felismerés, mennyi szabadidő, mennyi….mennyi….mennyi!
….és itt vagyok most én.
Ha belegondolok, ez egy nagyon csodás időszak az életemben. Van időm, hisz már felnőttek a gyerekeim. Van pénzem, hogy képezzem magam, elmenjek bármilyen tanfolyamra, workshopra. Ha kedvem van, biciklire pattanok és eltekerek ahova csak szeretnék, mert még megvan a vitalitásom. Felfedezhetek bármit a világból, mert ennyi idősen már levetettem a gátlásaim nagy részét, hisz a “leszaromtabletta” jó ideje a napi vitaminadagom része. Szert tettem annyi ismeretre, hogy tudjam mennyi mindent nem tudok még. Ma nyakláncokat készítek, holnap a fluid art rejtelmeibe lesek bele, aztán keresek és kipróbálok valami mást. Felmehetek a legmagasabb kilátóra körülnézni és rácsodálkozni a látványra, hogy “Hol voltam én eddig?”. Megismerhetem Önmagam, javíthatom a javíthatót, elengedhetem, ami nem szolgál már. Új embereket ismerek meg, akik új dolgokat hoznak az életembe………
Egyszerűen lehetőségem van mindenre. Kinyílt a világ.
Hát nem olyan ez, mint a kamaszkor jóval több tudással, önismerettel és persze anyagi lehetőséggel?
Ancsa
Comments